Korábban írtam már egy cikket a hiedelmeinkről, ahol a saját történetemen keresztül mutattam be, hogyan is mentem be az alig 10 fokos hidegvízbe. Rá kellett jönnöm anno, hogy bizony az elmém “játéka” tartott csak vissza attól, hogy elhiggyem semmi bajom nem lesz egy kis hidegvizes mártózástól.
Most egy kicsit tovább fejtegetem a hiedelmek témakörét, hiszen ügyfelek és barátok, akikkel együtt dolgoztam a hiedelmeiken, bizony adják a témát.
Emlékeztetőül a hiedelmeink belső szűrők, a világképünket formálják. Ezek a szűrők úgy működnek, mint a kapuőrök a külvilág és a belvilág közötti kapunál. Ők döntik el, hogy egy információ megfelel-e egy hiedelemnek vagy sem, és aszerint engedik be, vagy ki. Ők az “igazság őrei”, az én belső igazságaim őrei. Nem fogok beengedni egy információt magamba, ha az egy hiedelem “igazságnak” nem felel meg, és olyat sem fogok cselekedni, vagy igaznak mondani, ami szembe menne egy ilyen hiedelem igazságomnak. Ha van egy tapasztalásom, épp egy hiedelmem ellenkezőjét igazolná, akkor is csak legyintek, hogy jó, kivételek mindig vannak.
A hiedelmeinken keresztül kapnak jelentést és értelmet bizonyos élményeink. És mivel a belső hiedelem rendszerünk igencsak változatos, egy-egy élményt, amit például közösen éltünk át valakivel, más-más módon fogunk értelmezni, jelentést adni neki. Valaki egy kötélpályás lecsúszást halálos veszedelemként is értelmezhet, és megfogadja, hogy soha többet ilyet. Másvalaki meg szinte orgazmikus örömmel élvezi, ahogy fütyül a feneke alatt a szél… 🙂
Talán már motoszkálhat benned is, hogy vajon milyen hiedelmeid lehetnek, amelyek által úgy éled az életed és úgy élsz meg élményeket, ahogy megéled? Ok, és ha tudsz egy hiedelmedről, lehet-e változtatni?
Igen lehet, ez a jó hír.
Első lépésnek tudjuk meg, mik azok a mondatok, amikkel dolgoznak azok a bizonyos belső kapuőrök.
Hogyan lehet felfedezni a hiedelmeket?
A hiedelmek alapvetően mondatok, amelyek beépültek az elménkbe. Az életünk egyes területeit irányítják azáltal, hogy ha a hiedelemnek megfelelően cselekszünk, akkor nyugodtak vagyunk, míg ha ellene akarunk cselekedni, az belső stresszt, feszültséget, egyes esetekben félelmet, szorongást okoz. Ez akkor is így van, ha éppen egy korlátozó hiedelmünkről van szó. Például, ha azt gondolom, hogy “minden ember bolond”, akkor folyamatosan ennek bizonyítékait keresem, aztán amikor megtaláltam, akkor megnyugszom, hogy “tessék, megmondtam”. Mivel ezt az információt fogadom be a külvilágból (ezt engedik be a kapuőrök), ezért szinte csak a bolondokat veszem észre, hiszen nincs más választási lehetőségem, a „normális ember” nem létezik.
A fenti hiedelem mondatszerkezetét ha megfigyeled, akkor egy általánosítás van benne: “minden ember”. Tehát ha fülön csíped magad, hogy ilyen általánosításokat mondasz a külvilágról, akkor elkezdheted észrevenni, hogy itt egy korlátozó hiedelemed.
Akkor is figyelmes lehetsz egy hiedelmedre, ha valaki mond neked egy kijelentést, akár rólad, és ettől feszültté válsz. A feszültség, a szorongás, a félelem az jele annak, hogy ott van egy hiedelem mögötte, ami most épp sérül. Kívülről “betámadták”. Sokszor előfordul ez az érzés? Vajon mi lehet a közös ezekben a helyzetekben, amikor jön ez az érzés? Mi lehet a forrása? Mi lehet az a mondat, ami miatt a kapuőrök befeszültek?
Amikor coachingban dolgozom, akkor én egy kineziológiai tesztelő módszert használok a hiedelmek tesztelésére. Van egy tesztelő izom, amit teljes erőmmel tudok használni (szorítani), ha nyugodt vagyok, hiszen ilyenkor az energia szétárad a testemben, minden izmomhoz jut elégséges energia. Azonban, ha stressz állapotba kerülök, akkor a limbikus agy kiadja a parancsot a veszélyhelyzetre, és belső energiákat a védekezésre, vagy támadásra csoportosítja át (üss vagy fuss). Ettől a tesztelő izomtól viszont elveszi az energiát, mivel az máshova kell, emiatt ezt az izmot nem tudom jól használni, elgyengül.
Ez úgy működik, ha kimondok hangosan (tudatosan) egy belső igazságot (hiedelmet), akkor arra a tudattalanom a testemben nyugalmi állapottal reagál, hiszen az úgy van (egyetértés, minden rendben). Ha viszont egy olyan mondatot mondok ki (tudatosan), ami ellentétes ezzel a belső igazsággal, akkor az agy védekezésbe, ellenállásba fordul. Ezzel a módszerrel nagyon szépen meg lehet tudni, milyen hiedelmek vannak a tudattalan elménkben elraktározva.
Amikor pedig felfedeztünk egy korlátozó hiedelmet (amire a tesztelő izom erőteljes szorítással reagált), akkor már megtalálhatjuk a megfelelő módszert (pl. NLP-vel), amivel át tudjuk azt formálni, ha azt akarjuk, változás legyen azon az életterületünkön, amire eddig az a korlátozó hiedelem kihatott.
Ezt a kineziológiai hiedelem tesztelő módszert és az átformálás módját Henrik Lelltől tanultam meg, aki rendszeresen tart workshopokat az NLP Akadémián. Remélem, hogy most tavasszal újra jöhet Budapestre, az NLP Akadémián 2021. április 9-11. között tart workshopot a kineziológiai hiedelem tesztelésről és a hiedelmek átformálásáról.
Te is megtanulhatod.
A következő blogcikkemben pedig hozok néhány konkrét esettanulmányt.
